Schubertné Lázárovics Izabella

Jelenleg korai fejlesztő szakemberként dolgozom. Részt veszek a szakértői (komplex gyógypedagógiai és mozgás) vizsgálatokban, illetve a koragyermekkori intervenciós programokban. Munkám során elsősorban a 0-6 éves korú mozgáskorlátozott, tanulásban akadályozott, egyéb pszichés zavarral küzdő, magatartászavaros, ill. pszichomotorosan éretlen gyermekek, az autista és a beszédfogyatékos gyermekek szenzoros és mozgásfejlesztésével foglalkozom. A gyermekek egyéni fejlettségi állapotától függően alakítom ki a komplex habilitációs, rehabilitációs programokat. A mozgásnevelésen túl az értelmi funkciókra, az érzékelés, észlelésre, az önkiszolgálásra, a szociális kapcsolatok fejlesztésére, integrálására fordítok kiemelt figyelmet. 

A mozgáskorlátozott gyermekek mellett számos magatartászavaros (általában hyperaktív, hyperkinetikus) gyermekek ellátásával foglalkoztam. Így fordult az érdeklődésem a direkt és az indirekt szenzoros terápiák, (SZIT, TSMT, ill. a pszichomotoros terápiák) felé. Hiszem, hogy minden fejlesztés, tanulás alapja a mozgás kell, hogy legyen. 

1995-től vagyok az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar gyakorlatvezetője, szomatopedagógia szakirányon, 2010-től pedig korai fejlesztés és óvodai nevelés körében tartok előadásokat, gyakorlatokat meghívott külsős előadóként. 2015 óta minősítési szakértőként, ill. tanfelügyelőként is tevékenykedem. 

A mozgás és az észlelés fejlesztése mellett az oktató-nevelő munkában minden területen érvényesül a differenciált, individuális és korrekciós jelleg, az értelmi képességek maximális kibontakoztatása speciális módszerekkel és sokoldalú személyiségfejlesztéssel. A fejlesztés mellett nagy gondot fordítok a kapcsolattartásra, a szülőkkel, a családdal való együttműködésre. Fontos, hogy segítséget tudjunk adni a gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi diagnózisok értelmezésében, a sérülés típusához, a gyermekek egyéni szükségleteihez szükséges környezet kialakításában, a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában.   

A gyermekek fejlesztése komplex feladat, amely csak akkor valósul meg, ha minden érintett szakember szorosan együtt tud működni egymással. A mozgásnevelés során elsősorban az orvosi (ortopéd, neurológus stb.) vélemények, javaslatok alapján dolgozom. Azonban a gyógypedagógiai nevelés- oktatás során más szakemberekkel is szoros kapcsolatot, team munkát kell kialakítani. A terápiás fejlesztés, nevelés során véleményem szerint akkor végezzük jól a feladatunkat, ha a pszichológussal, ill. gyógytornásszal, konduktorral, óvodapedagógussal is együtt dolgoznunk. 

Nagyon kíváncsi vagyok, nem elégszem meg, egy- egy sablonnal, csak egy jól bevált módszerrel. Hiszek abban, hogy a szakmai továbbképzéseknek, újabb, modern eljárásoknak az ismerete és használata gazdagabbá tesz. Ezért a mai napig is szívesen járok képzésekre, szeretek új dolgokat megismerni, majd azokat integrálni saját ismereteim közé. 

Minden gyermek, minden család egyedi. Nem lehet őket összehasonlítani senkivel sem, éppen ezért nem is szabad velük egyformán foglalkozni sem. A fejlesztések, konzultációk során számos családdal dolgozunk és nem mindegy, hogy mindezt hogyan tesszük meg. Hiszem, hogy az egész személyiségünkkel (is) dolgozunk, amikor egy- egy szülővel, gyermekkel foglalkozunk. Az intervenciók során óhatatlanul mi is bevonódunk. Fontosnak tartom, hogy alkalmazkodni tudjunk a csak rájuk jellemző sajátosságokhoz, hatékonyan és harmonikusan tudjuk integrálni tudásunkat annak érdekében, hogy jól tudjunk segíteni nekik.

Szakterületeim:

• regulációs zavarok) kezelése 0-3 éves korú kisgyermekeknél 
• vizsgálatok korai és óvodás életkorban
• egyéni, differenciált fejlesztési terv
• egyéni és kiscsoportos komplex fejlesztés (mozgás, érzékelés/észlelés, kognitív funkciók, szociális készségek)
• viselkedészavarok (ADHD, hiperaktív, hiperkinetikus)
• szociális készségek zavarai
• egyéb pszichés zavarok, kevert specifikus zavarok terápiája óvodáskorban
• matematikai képességfejlesztés óvodás és kisiskolás korban
• augmentatív és alternatív kommunikáció 

 Mivel fordulhatnak hozzám?

Olyan csecsemők és kisgyermekek esetében, akiknél az alábbiakat tapasztalják: védőnő vagy gyermekorvos jelez a gyermek fejlődésével kapcsolatban. Ha kezdő szülőként bizonytalan a gyermeke fejlődésével kapcsolatosan, tanácsra, megerősítésre lenne szüksége.

1. regulációs zavarok

• ébrenléti idejének nagy részét sírással tölti, sem nappal, sem éjszaka nem alszik többet egy óránál egyhuzamban, nagyon nehezen lehet elaltatni, visszaaltatni 
• ha etetési pozícióba kerül, sírni kezd, keveset szopik, eszik 
• közös játék során kevésbé vagy túlzottan reagál 
• csak kézben nyugszik meg, napközben sem tehető le, nyugtalan, sírós, nehezen lehet lecsendesíteni

1. mozgásfejlesztés, korai komplex fejlesztés

• egyéni fejlődési eltérések (meglassúbbodás, fejlődési szakaszok kimaradása/felcserélődése) 
• fejét mindig az egyik oldalra fordítja, jobb és bal oldali végtagjait aszimmetrikusan mozgatja, egyik kezét nem vagy ügyetlenebbül használja, testtartása aszimmetrikus
• szokatlan módon változtat helyet pl. popsin csúszkál, kúszása, mászása aszimmetrikus
• nehéz megtartani ölben, kézben, keveset mozog, inaktív, nem tud felülni, ülő helyzetet megtartani
• sokat feszíti magát, kezei ökölben vannak, azokat nem tudja nyitni, nem képes hosszabban tárgyat megtartani és azzal játszani, nem indult be semmilyen helyváltoztató mozgás
• egyensúlyi helyzetből könnyen kibillen, járása aszimmetrikus, ügyetlen, koordinálatlan 
• kézhasználata ügyetlen, a két kéz mozgása nem összehangolt játék közben 
• kerüli a formaegyeztetős játékokat

1. szenzoros integrációs terápia

• alig mozog, passzív, bátortalan, sohasem élénk a mozgása, félős, túl óvatos
• egész nap mozog, nem tud megállni, nem tudja egyedül elfoglalni magát, nem tud várni
• szabályokat nehezen ért meg, tart be
• gyakran úgy tűnik, hogy rombol, ütközik, balesetezik, veszélyérzete nem alakult ki
• alvása nagyon változékony, nem alakult ki egy rendszeres napi ritmus az életében 
• nem mászik le fűre, kavicsra, zavarja a maszatosság, nem szeret gyurmázni, festeni, ragasztózni
• állandóan piszkos, maszatos, nem igényli, hogy tiszta legyen a ruhája, teste
• nem szereti a szappanozást, fáj neki, ha vágják a haját, körmét 
• keresi az erős ingereket
• szelektív evő, nagyon kevés ételt eszik meg
• térben való mozgásoktól tart, hintában, mozgó alátámasztási felületeken fél, sokat esik, nem jár szívesen egyenetlen terepen, nem keresi a térben a mozgáslehetőségeket (pl. mászókázni nem szeret, fél a csúszdán, felmászni, átmászni nem mer)
• zavarja a hangos zaj/nagyon hangosan beszél, mindig nagy „hangzavar” van körülötte
• környezet hangjaira túl érzékeny vagy nem figyel rájuk
• szokatlan a szenzoros érdeklődése, bizonyos ingerekre pánikszerű reakciókat ad, bizonyos ingereket hárít
• arca mimikátlan, érzelmeit nagyon hangosan/nem fejezi ki, mások érzéseire nem reagál 
• nehezen lehet vele szemkontaktust felvenni
• nagyon rövid ideig lehet lekötni a figyelmét, könnyen elterelődik
• nem szívesen rajzol, ül le asztalhoz

1. szociális funkciózavar

• nem figyel fel az anya hangjára, nem igyekszik az arcára fókuszálni, a csecsemő nem gőgicsél, nem figyel fel a nevére
• nem kezdeményez mosollyal vagy hangadással „társalgást”, nem kedveli az ölbéli játékokat 
• nem kezdeményez kortársakkal kapcsolatot, játszótéren inkább csak bolyong, felnőttekkel akar lenni
• mások érzéseire nem reagál
• közös játékba nem kapcsolódik be
• hosszasan szereti figyelni a forgó tárgyakat, játékokkal funkcionálisan nem vagy csak övid ideig játszik, esetleg repetitív, ismétlődő jelleggel 

1. kevert zavarok óvodás korban

• érdeklődése szűk körű, önálló játékában gyakori az ismétlődő játék
• viselkedésében, játékában rugalmatlan, nehezen vált tevékenységet
• kezeivel ügyetlenül játszik, nem szívesen rajzol, festeni, ollóval vágni nem szeret
• mozgása koordinálatlan, ügyetlen, keveset mozog vagy éppen folyamatosan mozgásban van, mégis sok baleset történi vele, nekimegy tárgyaknak, elesik
• célzó mozgásaiban ügyetlen, labdázni, biciklizni nehezen tanul meg 
• öltözködésben ügyetlen, nehezen alakul ki a szobatisztaság
• nehezen jegyzi meg, találja meg az óvodai jelét
• az alapvető társas viselkedési szabályokat nem érti, nem használja  
• nem utánozza, nehezen tanulja meg a mondókákat, énekeket
• gesztushasználata szegényes, csak 1-1 szóval kommunikál, válaszai nem mindig adekvátak
• társasjáték közben nem érti a szabályokat, nem tud várni
• viselkedése másokkal közömbös vagy túl közvetlen